Március 15-ére megemlékező műsorral készültünk. 1848-49-es események felidézése egyike azoknak a nemzeti ünnepeknek, amelyek rendezvényei megtöltik az erdélyi terek, utcák, termek minden szegletét. Így volt ez itt, Halmágyon is, ahol a Himnusznak, Petőfi versek szavalatainak, piros-fehér-zöld zászlótáncot járó gyermekek lépteinek olyan ereje kelt éltre, aminek nagyon jó volt részese lenni. 

Az elmúlt hetekben értettem meg igazán, hogy számomra mit üzen a szabadságharc megünneplése. Elsősorban azt, hogy a megemlékezés az összetartozás fontosságára is rámutat. Arra, hogy a nemzeti identitásunk erősítése a múltunkból gyökerezik, a jelenünkben épül és a jövőnkben válik gyümölcsözővé. A kokárda viselése jelzésértékű. Rámutat arra, hogy büszkének kell lennünk őseink hagyatékaira, értünk fordított hőstetteikre, áldozataira. 

Meséljenek a képek és egy verssor, amit a lelkésznőnek köszönhetek, aki rátalált erre és bemutatta a közönslgnek videó formájában, Csórics Balázs előadásában.  

"És élhetsz bárhol e földön, hazahív a szív és az ösztön" (Nagy Alida Rita)